roncsolásmentes anyagvizsgálat

Roncsolásmentes anyagvizsgálat – Innovációval a hatékonyságért

A roncsolásmentes anyagvizsgálat láthatatlanul tartja össze a civilizált világunkat alkotó gigantikus szerkezeteket. Láthatatlan, mert az anyag összetartó ereje rejtve marad az emberi szem előtt. A látszólag szilárd és törhetetlen acélszerkezetek egy apró hiba hatására is összedőlhetnek, felbecsülhetetlen anyagi károkat okozva, nem beszélve az emberi életeket követelő katasztrófákról.

Láthatatlan, mert a roncsolásmentes anyagvizsgálat ezeket a hibákat, negatív eltéréseket (a vizsgálati szabványnak nem megfelelő, hibahatáron túleső eltérések), anyagfolytonossági hiányokat úgy tárja fel, hogy közben az anyagban nem tesz kárt.  A modern világot felépítő szerkezetek a technológia fejlődésével egyre összetettebb formákat öltöttek, így az anyagvizsgálati technológiáknak is lépést kellett tartania a gyors ütemű változásokkal. Ez az innováció táptalaja. Egy dolog azonban nem változott az idők során: az emberi mulasztás és a hiba lehetősége megmaradt.

Tévedni emberi dolog, de bizonyos iparágakban egy-egy hiba, vagy a hanyagság végzetes lehet. A hiba természetes velejárója az idő múlásának, az időjárás viszontagságainak és bizonyos technológiai eljárásoknak, legyen szó anyaghibáról, varrathibáról vagy sorozatgyártott termékek nem megfelelőségéről. A vizsgált darab hibájából akkor lesz végzetes hiba, hogyha nem veszik észre időben. A roncsolásmentes anyagvizsgálókon ezért hatalmas a felelősség, hogy ezeket a hibákat időben beazonosítsák, ezért a hatékonyság itt már nem pusztán minőségügyi, hanem létkérdés. Időt pedig úgy lehet nyerni, ha a lehető leghatékonyabb a roncsolásmentes anyagvizsgálat folyamata – ebben segít az innováció.

Írásunk célja bemutatni, hogy az innováció többet jelent, mint egy-egy korszerű műszer jelenléte az anyagvizsgáló labor eszközparkjában: az igazi innováció a roncsolásmentes anyagvizsgálat egész folyamatát áthatja, beépül az anyagvizsgálók szemléletmódjába és az anyagvizsgálat ütemezésébe is.

Az innováció hatékony alkalmazásának feltételei

 

Az 1800-as évek elején a vasútépítési láz katalizálta az anyagvizsgálati igényt, az 1900-as évek elején pedig a Titanic katasztrófája indította el többek között az ultrahangos anyagvizsgálat elterjedését, az ezredfordulótól napjainkig pedig számtalan új kihívás és igény jelent meg, annyira, hogy a szerkezetintegritás külön tudománnyá nőtte ki magát, amelynek az anyagvizsgálat az egyik fő területe.

A vizsgálati módszer kiválasztását sok tényező befolyásolhatja: az anyagvastagság, az anyagminőség, a vizsgálati helyzet, gazdaságosság, a hiba nagysága, illetve annak elhelyezkedése, jellege. Ez komoly szaktudást igényel. A legfontosabb azt megállapítani, hogy melyik módszerrel mutatható ki a legbiztosabban a feltételezhető hiba. Ez gyakran több anyagvizsgálati módszer kombinálását is jelentheti. Ahhoz pedig, hogy a vizsgálat valóban eredményes legyen és az innováció hatékonyan tudjon hasznosulni három feltételnek kell teljesülnie:

  1.   Korszerű és innovatív módszerek

Az elmúlt évtizedekben exponenciális fejlődést mutatott a roncsolásmentes anyagvizsgálati technológia. Mindegyik anyagvizsgálati eljárásmód egyre inkább a digitalizáció és az automatizáció felé törekszik, illetve az anyagvizsgálati módszerek kombinálása is új horizontokat tárt fel. Az azonnali eredmények, a gyors kielemzés és dokumentáció olyan vívmányok, amelyek a leállások és a feszített határidők miatt terhelt iparágak számára felbecsülhetetlen értékkel rendelkeznek.

  1.   Tapasztalt és magasan képzett anyagvizsgálók

Az innovatív műszerek csak akkor szolgálják ténylegesen az innovációt és a hatékonyságot, ha az anyagvizsgálók értő kezei választják ki és működtetik őket, az adott vizsgálati feladat függvényében.

  1.   A vizsgálati folyamat ütemezése és a költséghatékonyság

Bár ez is az anyagvizsgáló kompetenciája, mégis külön említést érdemel, hiszen az egész folyamatot át kell látni, hogy a lehető legjobban érvényesüljön az innováció hatékonyságnövelő ereje. Különböző anyagvizsgálati szituációk más-más szervezést és ütemezést igényelnek, több tízezer hibás termék átvizsgálása más ütemezést igényel, mint egy erőmű hegesztett varratainak az átvizsgálása az évi kötelező leállás során. Továbbá a helyszíni kockázatértékelés, a munkavédelmi irányelvek betartása és a gyors és átlátható dokumentáció szintén az anyagvizsgáló feladata – az innováció az igényfelméréstől, a munka előkészítésén át annak utánkövetéséig végigkíséri a folyamatot, nem csak a vizsgálat során jelenik meg.

A roncsolásmentes anyagvizsgálat alapjai

 

Mielőtt a három feltételt részletesebben körüljárjuk, fontos kiemelni a legjellemzőbb hibákat és roncsolásmentes anyagvizsgálati helyzeteket, ugyanis ez dönti el, hogy melyik anyagvizsgálati eljárás a legmegfelelőbb.

Roncsolásmentesség

Az anyagvizsgálatok másik fajtája a roncsolásos anyagvizsgálatok, ilyen például a szakító- vagy hajlítóvizsgálatok. Roncsolásmentes anyagvizsgálat olyan vizsgálati feladatok során merülnek fel, ahol értelemszerűen az anyag integritásának sértetlennek kell maradnia. Egy hegesztett hídszerkezet eleme, amennyiben a vizsgálat nem talál anyagfolytonossági hibát beépítésre kerül, egy erőmű hegesztett varratai esetében is sértetlenül kell detektálni az esetleges hibákat.

Leggyakoribb hibák

Elhelyezkedés szempontjából a két nagy csoport: az anyag felületén illetve az anyag belsejében fellelhető hibák.

Keletkezés szempontjából a két nagy csoport:

  1.   Technológiai hibák, amelyek a gyártás során keletkeznek:
  •    öntési és hegesztési hibák (zsugorodási repedés, gázzárványok, salakzárványok, stb.)
  •    képlékeny alakítás okozta hibák (rálapolódások, felszakadások)
  •    hőkezeléskor kialakuló hibák (edzési repedés)
  •    forgácsolás során képződő hibák (köszörülési repedés)
  1.   Üzemközbeni tönkremenetelek, amelyek az idő múlásával jelentkeznek:
  •   fáradás okozta repedések
  •   korróziós és feszültségkorróziós repedések
  •   kúszásos károsodások – ezek a szerkezeti anyagnak állandó, tartós terhelés alatt jelentkező időtől és hőmérséklettől függő alakváltozása

A roncsolásmentes anyagvizsgálatban a legsúlyosabb hiba a repedés, ez a legnagyobb arányban a hegesztett szerkezeteknél fordul elő, így az egyik leggyakoribb anyagvizsgálati feladat a hegesztési varratok biztonságának megítélése.

Vizsgálati szituációk

A vizsgálati helyzeteket is, a leggyakoribb hibákhoz kapcsolódóan két nagy csoportra lehet bontani a keletkezés szempontjából:

Az egyik csoport a gyártási folyamat életciklusait öleli fel, és az anyag megmunkálása során keletkező esetleges negatív eltéréseket kutatja az új gyártmányok esetében a gyártás folyamatba lépésekor, gyártás közben, illetve végátvételkor. Ilyen például több ezer sorozatgyártott autóipari alkatrész átvizsgálása, hogy a selejtes darabokat biztonsággal kiszűrje az anyagvizsgáló. Az azonnali eredmények, átlátható dokumentáció és rugalmas rendelkezésre állás a feltételei, hogy minél kevesebb veszteséggel járjon a gyártás kiesése.

A másik nagy csoport pedig az üzemeltetés során fellépő hibák, amikor az idő múlása okozhat meghibásodásokat, ilyen például az erőművek hegesztett varratainak vizsgálata.

Mindkét csoport esetében figyelembe kell még venni a vizsgált darab anyagminőségét, méretét, a geometriai viszonyokat és a környezeti feltételeket – ne legyen környezetszennyező és a vizsgálati helyszínen elvégezhetőnek kell lennie.

A roncsolásmentes anyagvizsgálat módszerei és az innováció

 

A vizsgálati eljárás és a konkrét műszerek megválasztása komoly szaktudást igényel, a biztonság mellett a költséghatékonyságot is figyelembe kell venni és pontosan ismerni kell az adott eljárási mód leggyakoribb alkalmazási területeit, előnyeit és korlátait is. Az innovációnak hála egyre több korlátot léphet túl a roncsolásmentes anyagvizsgálat, olyan új megoldások jelennek meg, amelyek pár éve még csak a fantázia szüleményei voltak.

Ultrahangos anyagvizsgálat

 

Fizikai elv: Az ultrahangos anyagvizsgálat során a vizsgálandó felületbe vezetett ultrahang egyenletesen továbbterjed, de ha hibás részhez ér, akkor egy része visszaverődik. A hibahelyet akusztikus határfelületnek nevezzük, amelynek geometriája és beesési szöge komoly szerepet játszik a negatív eltérés felismerésében. Egy, a műszerek által jól érzékelhető visszhang formájában ad magáról hírt az anyag.

Alkalmazási területek: Falvastagságmérésre és hegesztett kötések, alapanyagok, öntvények, alakított acéltermékek síkjellegű hibáinak kimutatására alkalmazzák.

Előnyök: Azonnali eredményt nyújt. A vizsgálat nem igényel nagy előkészületet.

Hátrányok: Kisméretű térfogatos hibák nehezen mutathatóak ki ezzel a módszerrel. A kapott jelek értékelése nagy szakértelmet kíván.

Innováció: Az ultrahangos anyagvizsgálatnak három fő fajtája van: az átsugárzásos, az impulzus és a futásidő-szóródásos visszhang. A hegesztett varratok átvizsgálásakor egyre inkább teret kap az utóbbi két módszer kombinálása, így nagyobb valószínűséggel mutathatóak ki a hibák, illetve az impulzus visszhang és a 2D mátrix technológia egyesítésével könnyebben kiszűrhetőek az úgynevezett holt térben elhelyezkedő hibák is, amelyek a hagyományos ultrahang vizsgálat alatt rejtve maradnának.

Mágneses anyagvizsgálat

 

Fizikai elv: A vizsgálat során a mágneses erővonalak láthatóvá tétele révén lehet meghatározni a negatív eltérések helyét. Két fő változata létezik: a száraz poros valamint a nedves vizsgálati módszer.

Alkalmazási területek: Felületi vagy felületközeli síkszerű hibák kimutatására alkalmas, a penetrációs vizsgálat mellett az egyik leggyakrabban használt eljárás a repedésvizsgálatra, mágnesezhető anyagok esetén ez a preferált vizsgálati módszer.

Előnyök: A repedés jellegű hibák kimutatására különösen érzékeny, gyors.

Hátrányok: A mágneses repedésvizsgálatot csak ferromágneses anyagokon lehet elvégezni. Továbbá a vizsgálat irányfüggő, szűk vizsgálati helyeknél problémás lehet a hozzáférés.

Innováció: A magas hőmérséklet egy olyan tényező, amely negatívan befolyásolja a mágneses anyagvizsgálat hatékonyságát, de olyan innovatív módszerek jelentek meg a piacon, amelynek segítségével ez már kiküszöbölhető.

Radiográfiai anyagvizsgálat

 

Fizikai elv: Az alkalmazott röntgen-, gamma- vagy neutronsugárzás intenzitása megváltozik a vizsgált tárgyon áthaladva, az anyagtulajdonságok függvényében.

Alkalmazási területek: térfogatos folytonossági hiányok kimutatása (üregek, zárványok), 3D hibák pontos felderítése

Előnyök: anyagminőségtől függetlenül alkalmazható, jól dokumentálható és szemléletes képet ad, felületi előkészítés nem szükséges

Hátrányok: A hagyományos röntgenvizsgálat időigényes eljárás a képelőhívási folyamatok miatt, illetve síkszerű hibák esetén nem a legmegbízhatóbb módszer, érdemes ultrahangos anyagvizsgálatot is alkalmazni kiegészítésként. Komoly képesítést igényel használata a vizsgálati eredmények pontos értékelése és a sugárvédelem miatt.

Innováció: A digitális radiográfia megjelenésével, ami az analóg, hagyományos röntgen eljárásnak a digitalizált, innovatív változata, a felhasználási területek is kiszélesedtek: autóipari és egyéb mechanikai alkatrészek nagy mennyiségű átvizsgálására és azonnali eredmények kimutatására, illetve öntvények és hegesztési varratok költség- és időhatékonyabb ellenőrzésére is kitűnően alkalmas. Rendkívül mobilis, könnyen dokumentálható. A továbbiakban még szót ejtünk erről az innovatív eljárásmódról.

Folyadékbehatolásos vagy penetrációs anyagvizsgálat

 

Fizikai elv: A kis felületi feszültségű (kapilláris) folyadék behatol a felületre nyitott repedésbe és kirajzolja a hiba alakját kiszivárgás közben (a repedés mélysége és szélessége nem mérhető).

Alkalmazási területek: hegesztett varratok, alapanyagok, alakított termékek és öntvények felületi hibáinak kimutatása

Előnyök: Olcsó és egyszerű eljárás, nem igényel komolyabb berendezéseket.

Hátrányok: Porózus felületen nehezen alkalmazható, igényes felülettisztítást igényel és az utótisztítás is elengedhetetlen.

Innováció: Akárcsak a mágneses anyagvizsgálat esetében, ennek az eljárásnak is az egyik korlátozó tényezője, hogy csak egy bizonyos hőmérsékleti tartományon belül végezhető el, de a legújabb penetrációs folyadékok már magas hőfokokon is alkalmazhatóak. Továbbá megjelent a robotika és az automatizált penetrációs rendszer, amely sokkal hatékonyabbá és biztonságosabbá tette ezt az eljárásmódot.

Szemrevételezéses vagy vizuális anyagvizsgálat

 

Fizikai elv: A roncsolásmentes anyagvizsgáló szabad szemmel végzi az anyagvizsgálatot, kiegészítve a szem érzékelését javító eszközökkel ( nagyító, videoszkóp, endoszkóp).

Alkalmazási területek: Csak felületre kijutó hibák azonosítására alkalmas, általában más eljárásmódok mellett kiegészítésként szolgál.

Előnyök: gyors, egyszerű, olcsó

Hátrányok: szubjektív, nehezen dokumentálható

Innováció: Bár a nagyító eszközök is folyamatos technológiai fejlesztés alatt vannak, a vizuális vizsgálat főszereplője, ahogy a többi eljárás esetében is, maga a roncsolásmentes anyagvizsgáló személye, akinek az innovatív műszerek és eljárásmódok közepette meg kell ítélnie, hogy az adott vizsgálati szituációban mely módszerek lesznek a legcélravezetőbbek, ugyanis alapszabályként elmondható, hogy 100%-ig biztos, univerzális anyagvizsgálati eljárás nem létezik.

Az ideális roncsolásmentes anyagvizsgáló

 

A legkorszerűbb műszerek használata se vezet eredményre, hogyha a roncsolásmentes anyagvizsgáló személye nem megfelelő a munkára. A különböző munkavédelmi irányelvek ismerete, radiográfia esetében a sugárvédelmi tanfolyam elvégzése, és az 1-es, 2-es, illetve a legmagasabb, 3-as anyagvizsgálói tanúsítvány megszerzése mellett még egyéb kvalitásokra is szüksége van.

Ebben a szakmában nem elég a precíz elméleti tudás, a mentális stresszhelyzetekben is jól kell teljesíteni. Sokszor a családtól távol, teljesen idegen környezetben kell helyt állni.  A rugalmasság, alkalmazkodóképesség, és a találékonyság a valódi innováció mozgató rugói, így ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznie kell egy elhivatott anyagvizsgálónak.

A legfontosabb pedig a szakmai alázat. Ez minden hivatásra elmondható, de egy olyan szakma esetében, ahol emberéletek foroghatnak kockán, ott hatványozottan igaz. Az NDT Video Library az egyik legnagyobb roncsolásmentes anyagvizsgálati képzéseket tartó online platform, remekül körüljárja azokat kvalitásokat, amivel rendelkeznie kell egy anyagvizsgálónak, többek között a szakmai alázat kérdését is, a videó itt megtekinthető.

A roncsolásmentes anyagvizsgálat ütemezése és a költséghatékonyság

 

A roncsolásmentes anyagvizsgálat célja, hogy a lehető legköltséghatékonyabb és leggyorsabb módon szolgáltasson információt a vizsgált termék megfelelőségéről, ilyen például a hegesztési technológia adott szabványrendszer szerinti ellenőrzése. A minőségügyi költségek csökkentésében kulcsszerepet játszik a vizsgálati technológia folyamatának optimalizálása.

Számos iparág és vizsgálati szituáció létezik, akkreditált anyagvizsgálatok,  IGEN/NEM vizsgálatok nagy mennyiségű termék átválogatása esetén, műszaki átállás támogatása szakértői tanácsadással, de van néhány alapszabály amelynek betartása elengedhetetlen a jó ütemezéshez és a költséghatékony vizsgálati folyamatokhoz, vizsgálati feladattól függetlenül:

  •  Pontos igényfelmérés: Rengeteg időt lehet nyerni, ha pontosan meggyőződik az anyagvizsgáló a vizsgálandó termékről, annak anyagáról, a termék típusáról (öntvény, hegesztett szerkezet, elektromechanikus alkatrész) és a vizsgálati egységről (alapanyaghiba, varrathiba, falvastagsághiba), illetve a dokumentációs igényekről is ajánlott már jó előre tájékozódni. Az anyagvizsgáló cég csak így tud precíz árajánlatot adni, elkerülni a kölcsönös félreértéseket és felkészülni a vizsgálati munkára.
  • Előkészületek: Megfelelő helyszíni kockázatértékelés, munkavédelmi irányelvek betartása, radiográfia esetén a sugárzóna elkerítése illetve a vizsgálandó anyag előkészítése, amennyiben az eljárás ezt megköveteli – fontos az ütemezésbe pontosan belekalkulálni ezeket az elemeket, érdemes check listába foglalni a folyamat menetét, hogy biztosan ne veszítsünk itt időt.
  • Felelősségi körök: Fontos, hogy a csapat minden tagja pontosan tisztában legyen a feladatkörével, többek között ezért éri meg olyan anyagvizsgáló laborral dolgozni, ahol összetartó csapat dolgozik együtt.
  • Dokumentáció és utánkövetés: Anyagvizsgálati napló pontos vezetése, a vizsgálati jelentés és/vagy a vizsgálati jegyzőkönyv precíz elkészítése, az ügyfél által könnyen fogyasztható formában, átlátható vizsgálati értékeléssel – mind elengedhetetlen a folyamat optimalizálásához és a vizsgálat reprodukálhatóságához, így a megfelelő utánkövetés időt és energiát spórol a partnernek és anyagvizsgálónak egyaránt, ezért a vizsgálati módszerek digitalizációja komoly előnyt tud jelenteni.
roncsolásmentes vizsgálati mószerek

 

Ezek az alapszabályok ha nem is örökérvényűek, általánosságban elmondható, hogy a költséghatékony anyagvizsgálat alapját képezik. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az innovatív eljárások bevezetése a már megszokott ütemtervek és munkafolyamatok újragondolását igénylik, mert az innováció sosem elszeparáltan „csak” a vizsgálati eljáráson belül érvényesül, hanem kihat az anyagvizsgálat egész menetére, a feladatok koordinációjára is. Így valódi innovációról és hatékonyságról akkor beszélünk, ha a már említett hármas – a korszerű eszközpark, az elhivatott anyagvizsgáló és a vizsgálati ütemterv – mindegyik eleme támogatja az innovációt és hozzájárul a hatékonysághoz.

Így olyan kihívások is megoldhatóak, amelyek lehetetlennek tűntek a múltban: rövid idő leforgása alatt, több ezer termék átvizsgálása, azonnali eredménnyel ma már könnyen kivitelezhető, hála a digitális radiográfiának.

Exponenciális fejlődés a radiográfiában – DDA az innováció élén

 

Már említettük a digitális radiográfiát a hatékony és innovatív anyagvizsgálati eljárások között. A roncsolásmentes anyagvizsgálat jövője szempontjából a radiográfia fejlődése mutatja be a legérzékletesebben az exponenciális fejlődés léptékét. A digitális képalkotás egész világunkat átformálta, információs társadalmunk alapját képezi, minden tudományágban kiemelt szerepe van a digitalizációnak, így a roncsolásmentes anyagvizsgálatban is egyre inkább teret nyernek a digitális képalkotó eszközrendszerek, és ebből kifolyólag a munkafolyamatok optimalizálása, hatékonyabbá tétele.

A radiográfia vagy röntgenes anyagvizsgálat azért is kitűnő példa, mert az egyik legkomplexebb és legkomolyabb felkészültséget igénylő anyagvizsgálati eljárás a sugárzás veszély miatt. Továbbá remekül bemutatható vele az exponenciális fejlődés, főleg, hogyha az elmúlt 5 évet is figyelembe vesszük.

Analóg vs digitális képalkotás

 

Bár közel száz éve a röntgenes vizsgálat elterjedésének, relatíve nem is olyan régen még csak a hagyományos, analóg anyagvizsgálati eljárás létezett. Az analóg módszer –  bár a mai napig alkalmazzák, mert bizonyos anyagvizsgálati feladatokra még mindig ez a legalkalmasabb –  környezetszennyező, mind a képalkotás (hosszabb ideig tartó sugárzásra van szükség), mind a képelőhívás terén (vegyszerekkel egy sötét kamrában történik). A folyamat ráadásul rendkívül időigényes. Emellett a filmeket fizikailag kell tárolni, így nehézkes az archiválás és az utánkövetés.

A digitális radiográfiában használt foszforlapok többször használatosak, nem kell minden felvételt külön filmen előhívni, mert egy lézerszkenner segítségével megoldható a digitalizációjuk, így jóval gyorsabb kiértékelést tesz lehetővé, bár még itt is közvetett, szekunder digitalizációról van szó. A digitális radiográfia alatt általában ezt a módszert értik, ugyanakkor létezik egy modernebb változat is.

Tíz éve jelent meg a piacon egy új képalkotó rendszer, a direkt digitális radiográfia (DDA – direct digital array), ahol már primer digitalizáció történik, a sugárzást követően azonnal kiértékelhető digitális felvétel képződik. A hadiiparban alkalmazták először, de hatékonysága és változatos alkalmazási területei miatt a roncsolásmentes anyagvizsgálat piacán is megjelent. Az elmúlt 5 évben az anyagvizsgálati sajátosságokat is figyelembe véve finomhangolták az eszközrendszert az erre szakosodott gyártók. A közvetlen és azonnali digitális képalkotásnak köszönhetően gyors kiértékelésre van lehetőség, továbbá sokkal környezetkímélőbb megoldás, ugyanis gyorsaságának köszönhetően nagyban csökkenthető a sugárzási idő, az előhíváshoz használt vegyszereket pedig felváltja a gyors digitális képalkotás.

A radiográfia fejlődése jól szemlélteti azt a 3 legfontosabb tényezőt, ami az innováció alapja:

  1.  vizsgálati korlátok felülírása: a tudomány fejlődése egyre több kompromisszumot töröl el, ami hátrány volt vagy korlátozó tényező, az tüzeli és innovációra sarkallja az emberi elmét. A radiográfiában a vizsgálat lassúsága és az eredmények előhívásának és tárolásának a körülményessége, illetve a környezetszennyezés átalakult és az elmúlt 5 évben egy költség- és időhatékony, fenntartható eszközrendszerré nőtte ki magát: ez a direkt digitális radiográfia.
  2.  digitális képalkotás: az utánkövethetőség, archiválhatóság a digitális képalkotás egyik komoly hozadéka, amely az egész munkafolyamatot optimalizálja. A nehezen utánkövethető analógfilmeket felváltották a digitális filmek, az elmúlt 5 évben, pedig a foszforlapok használatát is megspórolja a direkt digitális radiográfia képalkotó rendszere, amelynek köszönhetően még gyorsabban kiértékelhető eredményekhez juthatunk.
  3.  fenntarthatóság: biztonságosabb munkakörnyezetet biztosít az anyagvizsgálóknak, akik búcsút inthetnek a vegyszereknek, illetve a DDA-nak köszönhetően minimalizálhatják a sugárzás idejét. Az egész folyamat gyorsabb, hatékonyabb, fenntarthatóbb.

Az innováció mint eszközrendszer

 

A digitális képalkotásra használt műszer, akkor szolgálja az innovációt és a fejlődést, ha egyszerre eszközként és rendszerként is használják. Kizárólag eszközként használva a direkt digitális radiográfia nem univerzális módszer, ami felülírja az analóg, vagy a foszforlapos változatot. Sőt, a feladattól függően van, hogy a hagyományos módszer alkalmasabb. Strapabíróbb, könnyebben alkalmazható bizonyos extrém helyszíneken az analóg röntgenvizsgálat, más esetekben pedig a foszforlapos változat a legjobb választás, például csővarratok vizsgálatakor, hiszen a lap rugalmasan a cső köré tekerhető, míg a DDA a panel merevsége miatt nem biztos, hogy a legalkalmasabb erre a célra.

A direkt digitális radiográfia akkor szolgálja az idő- és költséghatékonyságot és akkor jelent igazi innovációt, hogyha eszközrendszerként alkalmazzák, a vizsgálati szempontokat és a helyszínt figyelembe véve, tömören: teljesen a feladatra optimalizált. A Control Labornál a direkt digitális radiográfiát a sorozatgyártott autóipari alkatrészek vizsgálatánál alkalmazzuk a leggyakrabban. A fő vizsgálati tényezők:

  • ez a feladat mobilitást igényel, ezért egy könnyű, 3 kg-os impulzusos röntgen gépet használunk sugárforrásként, hogy a lehető legegyszerűbben ki tudjuk alakítani a vizsgálati helyszínt a gyártelepen
  • gyakran több ezer, esetleg több tízezer terméket kell rövid idő alatt átvizsgálni, ezért ez a feladat azonnaliságot és precizitást igényel, a direkt digitális radiográfia képalkotó rendszerének köszönhetően másodpercek alatt kiszűrhető a hibás termék.

Az anyagvizsgálati eszközrendszer megválasztásakor a legújabb műszerek alkalmazása mellett, az egész folyamatot az adott feladat, cél szempontjai alapján kell optimalizálni, így mutatja csak meg valódi erejét az innováció, ez a biztonságosabb jövő alapja.

A roncsolásmentes anyagvizsgálat jövője

 

Ahogy a radiográfia esetében már bemutattuk, ugyanúgy a legtöbb innováció esetében is megfigyelhető az a három erő, ami táplálja a fejlődést, ebből lehet következtetni a jövő újításaira is:

  • kompromisszumok feloldása: Ami hátrány és vizsgálati korlát egy adott technológiában, azt felülírhatja a tudomány – elképzelhetetlennek hitt megoldások születnek nap mint nap, az egyes vizsgálatok korlátai is egyre inkább leomlanak a fejlődés előtt.
  • digitalizáció: Korunk az információ társadalma, így a lehető leghatékonyabban kell tárolni, feldolgozni és utánkövetni az információt, az anyagvizsgálatban is egyre inkább teret nyernek a digitális, automatizálható folyamatok.
  • fenntarthatóság: A biztonság nem csak a szerkezetbe épülő elemek átvizsgálásában rejlik, hanem a munkafolyamatok környezetre gyakorolt káros hatásainak a minimalizálásában és az anyagvizsgálók védelmében is – a jövő fenntartható.

A roncsolásmentes anyagvizsgálat felel a világunkat összetartó szerkezetek minőségéért, a biztonságos világ egyik fő védelmi vonala, amennyiben továbbra is töretlenül az innováció élvonalát követi, a hatékonyság és biztonság szolgálatába állítva azt. Az új vizsgálati technológiák alkalmazásával és a munkájukban elhivatott szakemberekkel a jövőnk biztos kezekben van.

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: email
E-mail
Scroll to Top