Vizsgálati eljárások

Roncsolásmentes anyagvizsgálati módszerek

A radiográfiai vizsgálatról

A radiográfiai anyagvizsgálat a szabványelőírásoknak megfelelően egy gyakran alkalmazott roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer.

A Control Labor innovatív eszköze a DDA (Digital Detector Array), melyet roncsolásmentes anyagvizsgálatban csak mi használunk Magyarországon. Ennek a vizsgálatnak az alkalmazását leginkább akkor ajánljuk, amikor nagy mennyiségű termékünk van és azoknak gyors átvizsgálására van szükség, és a vizsgálati helyszínen még nincsen erre egy kiépített rendszer.

Az eljárásról

A radiográfiai vizsgálat a vizsgálati darab belsejében található különféle térfogati hibákat, térfogatos folytonossági hiányokat mutatja ki, illetve elektromechanikus termékek bontás nélküli vizsgálatát teszi lehetővé.

Egy igazán megbízható, üzembiztos, és mobil anyagvizsgálati módszer.

Digital Detector Array előnyei és hátránya

A DDA előnye, hogy mobil eszköz és a felvételezéssel egyidőben történik a képalkotás, ami azonnali kiértékelést tesz lehetővé. Használatakor relatív kicsi részt kell lekeríteni, a sugárforrás mögött 3,5 méteren túl már biztonságosan lehet dolgozni. Ráadásul sokkal kisebb előkészületi idővel jár, mint bármelyik más technológia, felvétel készítése összepakolással röpke 3 percünkbe telik.

Hátrányaként egyedül az említhető meg, hogy ez egy röntgengép, így szakképzett személyek kezelheti csak.

Az ultrahangos anyagvizsgálatról

Az ultrahangos anyagvizsgálat (UT) az egyik leggyakrabban alkalmazott roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. A Control Labornak ez volt az első akkreditált anyagvizsgálati eljárása. A vizsgált alkatrészekben lévő térfogatos és síkszerű folytonossági hiányokat mutatja ki.

Elsősorban hegesztési varratok és alapanyagok vizsgálatánál alkalmazott eljárás. Főleg acél (ferrites és ausztenites), alumínium, réz vizsgálatára használják, de kiválóan alkalmazható kompozit és más anyagok vizsgálatára is.

Az eljárásról

Az ultrahangos anyagvizsgálat a homogén anyagokban előforduló hibák meghatározására szolgál. Az ultrahangos anyagvizsgálat azon az elven alapul, hogy a mintadarabba bevezetett ultrahang a mintadarabban egyenletesen tovaterjed, de ha hibahelyhez, szennyezéshez ér, egy része visszaverődik. A hibahely akusztikus határfelületet jelent, ezen pedig a hanghullámok különböző mozgásokat végeznek: átvezetődnek vagy visszaverődnek.

Az UT előnyei és hátrányai

Előnye, hogy a vizsgálatkor nem sugárzó, nem számít a falvastagság, ami könnyebb és szélesebb körű felhasználást tesz lehetővé, nem igényel nagy vizsgálati előkészületet.

Hátránya, hogy nem készít a tradicionális értelemben vett felvételt, hanem egy szinusz görbe rajzolódik ki vizsgálatkor, aminek értelmezéséhez szakértő szem szükséges.

A mágneses anyagvizsgálatról

A mágneses anyagvizsgálat egy népszerű roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárás. Ezzel a módszerrel a ferromágneses fémek felületén vagy felületének közelében levő, szabad szemmel nem látható vagy csak alig észlelhető folytonossági hibák mutathatóak ki.

Általában hegesztési varratok, öntvények felületi hibáinak kimutatására használatos.

Az eljárásról

A vizsgálandó felületre szórt, a mágneses tér hatására összerendeződött fémszemcsék révén kimutatható az anyag repedése, folytonossági hiánya. A szórt mágneses mező, amely a felületi folytonossági hiányt jelenti, finom, petróleumban iszapolt vaspor segítségével mutatható ki. Az összesűrűsödött vaspor jelzi a hiba pontos helyét és alakját.

Az MT előnye és hátránya

Előnye hogy ez egy viszonylag gyors vizsgálat, mellyel nagy mennyiségű termék felületi hibáját lehet megbízhatóan kimutatni. Nem hőmérséklet-érzékeny, nem jelent problémát az alacsony vagy magas hőmérsékletű darabok vizsgálata sem.

Hátránya, hogy csak ferrites anyagoknál alkalmazható és a 2mm-nél mélyebben lévő hibák már csak speciális körülmények között mutathatóak ki ezzel az eljárással.

A folyadékbehatolásos vizsgálatról

A folyadékbehatásos vizsgálat az anyag felületén lévő folytonossági hibák kimutatására használatos, leginkább repedések, átlapolások, beolvadási hiány, valamint porozitás kimutatására alkalmazott módszer.

Fémek mellett alkalmazható minden felületen amely nem túl porózus, műanyagok és kerámiák vizsgálatára.

Az eljárásról

Megfelelő körülmények között, a jó nedvesítő képességű folyadékok, a kapilláris hatás miatt képesek behatolni szűk résekbe, majd onnan visszaszivárogni a felületre.

Ezt kihasználva, a megfelelő felület előkészítést követően a behatoló folyadékot felhordjuk a vizsgálati felületre, kivárjuk a behatolási időt (hőmérséklet függő), a felületről eltávolítjuk a felesleges behatolószert, felhordjuk az előhívót, majd az előhívási idő alatt figyeljük, hogy van-e a felületre olyan visszaszívódás ami hibára utal.

A PT előnye és hátránya

A vizsgálati eljárás előnye, hogy nem csak ferrites anyagokon alkalmazható.

Hátránya, hogy ez egy lassabb folyamat, ki kell várni, amíg a folyadék behatol az anyagba, majd pedig az előhívó folyadéknak is van egy száradási ideje. Másik hátránya, hogy hőmérséklet-érzékeny eljárás.

A szemrevételezéses vizsgálatról

A szemrevételezéses vizsgálat ritkán áll önmagában, jellemzően egy komplex vizsgálatcsomag része.

Roncsolásmentes anyagvizsgálati eljárásoknál általában a szemrevételezéses vizsgálat az első, majd követi a MT vagy PT, amivel a felületi hibákat szűrjük, végezetül pedig az RT és az UT következik, melyekkel az anyag belsejében található hibákat mutatja ki.

Az eljárásról

Egy komplex vizsgálat részeként használatos, nagyfokú szakmai hozzáértést és tapasztalatot, gyakorlatot követel.

Elsődleges célja a szerkezeti elemekben, alkatrészekben keletkezett eltérések feltárása, főleg nagyobb mértékű folytonossági hiányok és anyagfogyások kimutatására, valamint geometriai eltérések meghatározására használható, illetve korrodáció nyomai is detektálhatóak ezzel a vizsgálati módszerrel.